A világ legnagyobb országának fővárosa 13 millió lakossal bír, több mint hazánk össznépessége. Főbb látnivalói a Lenin mauzóleum, a Vörös tér és a Kreml.
Moszkva története
A várost először 1147-ben említik először az orosz krónikák. Jurij Vlagyimirovics Dolgorukij szuzdali herceg 1147. április 4-én szövetségese, a novgorodi herceg vendége volt Moszkvában, s e napot ünneplik az alapítás napjaként. 1156-ban Dolgorukij egy fából készült kremlt (városerőd) építtetett a Moszkva folyó partján és a köré épült város, a két fontos kereskedelmi utak kereszteződési pontján, gyorsan fejlődni kezdett. A 14. századra már virágzó fejedelemség fővárosa lett az önálló Moszkvai Fejedelemség, melyet Alekszander Nyevszkij vlagyimiri nagyfejedelem 1263-ban alapított. III. Iván 1480-ban megszilárdította az államot, miután véglegesen legyőzte a tatárokat és magát minden oroszok cárjává tette. A krími tatárok 1571-ben a város ellen vonultak, s felégették a Kreml falain kívül eső városrészeket; 1610-ben pedig a trónkövetelő Ál-Dimitrij oldalán harcoló lengyel seregek rombolták le részlegesen Moszkvát. A 19. és a 20. század során Napóleon, majd Hitler hadserege ostromolta, de legyőzni nem tudták. Oroszország fővárosa átalakult, a belváros fényes kirakatokkal, csillogással telt meg és sorra emelkednek az új, merész épületek. A történelmi fejlődést körútgyűrűk jelzik, amelyek közül a legújabb a Moszkvát körülvevő autópálya.
A város szíve a Kreml
Az orosz hatalom és önállóság jelképe 1990 óta az UNESCO Világörökség része. Palotáival és a Vörös tér melletti vörös téglafalak fölé emelkedő katedrálisok gyönyörű hagymakupoláival méltán nevezhető a város szimbólumának. A Kreml ma látható falait 1485–95 között építették. A szabálytalan háromszög alakú, 28 hektárnyi területet körülölelő fal hossza 2,3 km, magassága 5–19 m, vastagsága 3,5–6,5 m között ingadozik. A falon összesen 20 bástyatorony található, amelyek egykor a Kreml főkapui is voltak. A falakon belül látható a 15–18. század orosz építészetének csodálatos együttese, amelynek három katedrálisa és két temploma arra emlékeztet, hogy 1326 óta Moszkva a székhelye az orosz ortodox egyháznak. Szintén itt áll a 19. századi Nagy Kreml-palota, amely a cári család ideiglenes rezidenciája volt, majd a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa székelt itt, a Minisztertanács 18. századi épülete, ahol Lenin élt és dolgozott 1918 és 1924 között.
További látnivalók
Moszkvában több mint 120 múzeum és képtár, 35 színház és hangversenyterem, valamint több mint 500 mozi található. A várostól távolodva a Lenin-hegyen látható az olimpiai falu, amely az 1980-as nyári olimpiai játékokra épült. A Kreml valóságos város a városban, és a legkülönfélébb építészeti formák megragadó együtteseként tárul a látogató szeme elé. A környező óvárosban és a Vörös téren állnak a város legrégebbi, 15. századból fennmaradt házai (a régi Moszkva legnagyobb része elpusztult az 1812-es tűzvészben), mellettük a Sztálin-korszak díszítményekkel borított épületei és a hatvanas évek üveg-beton felhőkarcolói. Ez a város ad otthont a csillogó, elegáns Bolsoj opera- és balettszínháznak, és a külföldi művészet kiváló alkotásait bemutató Puskin Múzeumnak, amelyek látogatók ezreit vonzzák. A Tretyakov képtárban az orosz festőművészet remekeit tekinthetjük meg, az ikonoktól Kandinskij-ig. A Történeti Múzeumban pedig az orosz nép történetét ismerhetjük meg egészen a Neandervölgyig visszanyúlva.