Montenegróba utazik? Akkor feltétlenül látogasson el az Adriai-tenger partján található Kotori-öbölhöz, amely a világ egyik legszebb természetes kikötője.
A Kotori-öböl egy valamikori folyó mentén keletkezett. A folyómederben egykor sok öböl képződött, mint például a Hercegnovi-, Tivati-, Risnai- és Kotori-öböl. Az öblök között pedig a folyó áttörési pontjain tengerszorosok keletkeztek, a Kumbori- és Verige-szoros. Az öböl különlegessége sokszínűségében rejlik, a táj természeti adottságai egyedülállóvá teszik. A mészkőhegység és a tengerpart találkozásánál, a kontinentális és a mediterrán éghajlat együttes hatásai mellett, a nyugati és keleti kultúra kettőssége határozza meg jellegét. A Kotori-öböl térségének gazdag kultúrtörténeti emlékei több civilizáció jelenlétéről tanúskodnak. Őskori, illír, ókori, preromán, román, gót, reneszánsz és barokk leletek kerültek elő, amelyek a gazdag történelmi múltat bizonyítják. A Kotori-Risnai-öböl felkerült az UNESCO által támogatott Természeti és Kulturális Világörökség listájára, s a Kotori-öböl térsége elnyerte a Világ Legszebb Öblei Klubtagságot.
Kotor városa a római Arcruvium helyén épült. A települést a 9. században a pusztulását követően Decaterium néven újjáépítették. Decateriumot nem sokkal később a szaracénok dúlták fel, s Bizánc uralma alatt püspöki székhely lett. A 12. századtól közel 150 évig a szerb Nemanjida királyok tulajdonában állt, majd 1385-ben Nagy Lajos a bosnyák I. Tvrtko királynak adományozta. 1378-bam a velenceiek lerombolták, s Kotor 1420-tól 1797-ig Velencéhez tartozott. A 19. században osztrák, orosz, francia és montenegrói uralom alatt állt, s 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia egyik hadikikötőjeként szolgált. 1979-ben és 1981-ben földrengés sújtotta a települést. Az első világháború után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Jugoszlávia része volt, majd 2006 óta Kotor a független Montenegró kikötője.
Kotor kikötőjét a város felől egy 16. századi kapun keresztül lehet megközelíteni, s a kapu boltíve alatt egy 14. századi dombormű látható. A kapuval szemben a 17. században épült óratorony található, s az innen nyíló keskeny utcában a 14. századi freskókkal díszített Szt. Mihovil-templomba térhetünk be, ahol a 9. századi Kotor emlékeit tekinthetjük meg. A belvárost 17–18. századi patrícius házak színesítik, s az 1116-ban épített bazilika, amelynek kéttornyú boltíves előcsarnoka román stílusú. Érdemes megtekinteni az 1910-ben épült Szt. Miklós pravoszláv püspöki templom ikonjait is.
További látnivalók Kotorban a Pima- és a Drago-palota, a Hajózási Múzeum (Pomorski Muzej), 14. századi pénzverde, a Szt. Miklós pravoszláv püspöki templom és a román stílusú Szt. Lukács-templom (1195).